Budapesttől 55 km-re K-re, Pest megyében, a két Tápió mellett fekszik.  A település jól megközelíthető közúton. A 31. sz. útról Tápiószecsőnél, Szentmártonkátánál vagy Nagykátánál térhetünk le Tápióság felé; a 4. számú főútról Monoron és Tápióbicskén keresztül jutunk el az Alsó-Tápió partján fekvő faluba. Lakossága 2720 fő. A régészeti leletek tanúsága szerint már az őskorban lakták, első okleveles említése 1263-ból ismert. A 18. században a falut az Esterházy család birtokolta, a katolikus templomot is ők építették 1729-ben. A 19. században a Keglevich család udvarházát Ybl Miklós tervezte (a II. világháború idején megrongálódott, majd 1964-ben lebontották). A falu közelében, Pánd és Káva felé, Zsigerpusztán látható az egykor fontos kereskedelmi út, a sóút forgalmát bonyolító ún. törökhíd. A Sajgón ívelt át, jelenlegi formáját 1815-ben kapta.

A NÉV EREDETE

A falu elnevezésével kapcsolatban a következők mondhatók. A név szóösszetétel: Tápió és Ság /ság szavakból tevődik össze. A szóösszetételben a Tápió kifejezés a folyócskára utal, amelynek völgyében a falu elhelyezkedik.
A szó maga bizonytalan eredetű, talán összetartozik a Tápé elnevezéssel, helynévvel (Tapue-ként is előfordul). Talán török személynévből alakult - magyar névadással (ótörök tapaj uduj - szolgálat, tisztelet).
A név másik része a Ság (Saag, Sac stb.) Az országszerte és nagy számmal jelentkező helynévben talán (kabar) törzsnév rejlik. Némelyek egy vitatott etimológiájú ság - domb, erdős magaslat - erdő köznevet keresnek benne.
Ezzel összefüggésben adódik a gondolat, hogy a község ezért kaphatta a Ság nevet, mert a Gödöllő-Ceglédberceli-dombság egyik vonulata éppen a községig nyúlik, itt végződik. A régi időkben, mielőtt mezőgazdasági művelés alá vonták e területet, feltételezhető, hogy erdők borították. A Ság helységnév eléggé elterjedt különböző helynevekben. A történelmi Magyarország területén 50-60 helység nevében találjuk meg.

CÍMER

Tápióság címerének leírása: Anjou címerpajzs kék mezőben sárga színnel, középen a katolikus templom, felette balról lebegő három búzaszál, jobbról a gyurgyalag madár. A templom, a történelmi folyamatosság, a Szent István-i államalapítás, a magyar kultúra, nemzeti kötődésünk motívuma. A búza a község mezőgazdasági jellegének, a paraszti munkának a jele. A gyurgyalag a természet védelmének szimbóluma,és a környéken őshonos madár.

TÁPIÓSÁG MÚLTJA
Tápióság jelenlegi közigazgatási területét már jóval az időszámítás kezdete előtt lakták, amelyet jól bizonyítanak a Zsigerpusztán és a Cimbál réten előkerült bronzkori leletetk.
A település első okleveles említése 1263-ből ismeretes, miszerint az 1262-től rex junior címet viselő V. István - IV. Béla fia - oklevele szerint Ságot addigi birtokosaitól - Pétertől és Ferenctől - elkoboztatta és a pécsi püspöknek, valamint a margitszigeti apácáknak adományozta.
A településen az Alsó-Tápió bal partját jelenleg is Csehországnak nevezi a helyi lakosság. Ennek az elnevezésnek az eredete ma sem tisztázott teljesen. Régebben az elnevezést a hazájukból elmenekült, előzött huszita harcosok letelepedésével magyarázták. Ma inkább azt a magyarázatot fogadják el, miszerint az 1710-1720-as években az idetelepülők között voltak cseh telepesek is, akik a falunak ezen a részén telepedtek le. Tápiósághoz tartozik jelenleg Zsigerpuszta is, amely az Árpád-korban népes falu volt, teljes elpusztulása valószínűleg a török kiűzése utáni időben következett be. Ennek a településnek a helyén lévő középkori romokról még a 19. századi források tudósítanak, amelyek a 20. században azonban végleg eltűntek.
A 14-15. században a falu a Kartal nemzetségé, majd később ebből a nemzetségből származó Sági- és Sülyi-családoké volt.
A 16. század második felében a török uralom alatt kedvezőtlen életkörülmények között éltek itt, viszont 1686 őszén - Buda sikeres visszavétele után 2-3 hónappal - már némaság honol mindezen falvak és mások felett is.
A Rákóczi szabadságharcban több tápiósági katona teljesített szolgálatot a fejedelem oldalán. Az első világháborúba 343 fő vonult be, a hősi halottak száma 44 fő volt.
TÁPIÓSÁG JELENE
1992-től ebben a faluban is megtörténtek a birtokviszonyokat alapjaiban átrendező földárverések.
1958-ban avatták fel az új 9 tantermes iskolát, amelyet 1983-ban újabb két tanteremmel bővítettek. Az iskola névadója a falu szülötte, a kiváló magyar geológus-geográfus dr. Papp Károly.
Tápióságon 1984-ben alakult meg a vízműtársulat, a vezetékrendszer kiépítése a településen 1990-ben fejeződött be.
1992-ben felépült a köművelődési igényeket kielégítő klubház, majd 1993-ban a községi sportcsarnok.
1992-1994 között a falu útjainak 40%-át portalanított burkolattal látták el. 1994-ben bevezették a faluba a földgázt, 1995-1996-ban a Monor Telefon Társaság kiépítette a telefonhálózatot.
2008. májusában Tápióság Önkormányzata megalakította a SÁG-ÉP Nonprofit Kft-t, melynek fő tevékenysége az önkormányzati tulajdonú vízmű rendszer működtetése és az ivóvíz ellátás biztosítása a településen. A Kft. "nonprofit" jellegére tekintettel az egyéb gazdasági tevékenységekből származó bevételeit is az alapfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében használja fel. Ilyen jellegű tevékenység a táboroztatás (szálláshely szolgáltatás).
A szálláshely szolgáltatását az önkormányzati tulajdonú, a Kft. által üzemeltetett és szálláshellyé kialakított, 20 férőhelyes épületben végzi. Mivel e szolgáltatást az elmúlt két évben többnyire fiatalok táboroztatására vették igénybe, a szállás a "TÁBOR-SÁG" nevet kapta. A táborozók jelentős része sportoló, a táborozások célja pedig többnyire edzőtábor, amelyekhez a településünk további háttérszolgáltatásokat tud nyújtani, úm. sportcsarnok bérbeadása, étkeztetés biztosítása stb., illetve gyönyörű környezetet biztosít a valaha volt arborétum, ma iskolakert területén.
A Kft. jövőben tervei közé tartozik a szálláshely szolgáltatás minőségi és mennyiségi fejlesztése, így a még több csatolt szolgáltatás nyújtása és a férőhelyek számának bővítése, valamint további vállalkozói munkák (pl. gazdálkodás az önkormányzati tulajdonú területeken, téli munkák végzése stb.) vállalása.

A FALU LÁTNIVALÓI, VONZERŐI:

Cifrakert

Akik nem ismerik Tápióságot, azoknak a fenti név nem sokat mond. Akik a faluban laknak, vagy van valamilyen kötődésük a településhez, azok jól tudják, hogy a Cifrakert az iskolával, a sportcsarnokkal és az új focipályával az ófaluban, a talányos nevű Cicahegyen található. Valamikor itt volt Szirmay gróf csodálatos, 72 szobás kastélya és a hozzátartozó gyönyörű kert is.

A kastély Ybl Miklós tervei szerint épült az 1800-as évek utolsó harmadában. A torony Szirmay Sándor "műterme" volt, aki minden lovát festményen ábrázolta. A homlokzat emeleti részén bálterem, a földszinten ebédlő és nagy szalon volt. A kúriát a második világháború idején lerombolták, széthordták. Viszont megmaradt a lakótornya, az egykori parkjában, napjainkban működő általános iskola udvarában sok ritka faóriás látható.

Szent Pál szobor

A templom előtt látható ma is Szent Pál szobor, amelyet egy helybéli mészáros mester özvegye állíttatott férje tragikus halálának emlékére még a 18. században.

Római Katolikus templom A falu új templomát Szent Mihály tiszteletére építtette fel 1729-ben gróf Esterházy Antal és felesége, Koháry Klára. 1785-ben ezt a templomot kibővítették. A katolikus egyház anyakönyveiben ez első bejegyzések 1787-ben kezdődnek. Tápióság 1787-ig a tápióbicskei plébánia filiája volt. A település mai temploma 1825-1827 között épült fel a 18. században épített és átalakított templom helyén, klasszicista stílusban, amelyet később - 1880-ban - felújították és ki is bővítették.  A templom kertjében látható az első világháborús emlékmű.

Gólyahír tanösvény
Az általános iskola udvaráról kiindulva bemutatják a falu természeti értékeit, növény- és állatvilágát.
Tápióságon 2005. szept. 28-án avatták fel az ún. Gólyhír Tanösvényt (6,6 km), amely a Tápió Közalapítvány kezelésében van. E tanösvényt a falu bel- és külterületén alakították ki, amely 8 állomáson mutatja be a környék gazdag élővilágát: famatuzsálemeket, löszgyepet, a színes madárvilágot, valamint a kultúrtörténeti emlékeket (pl. bronzkori földvár, Török-híd, az egykori Szirmai-kastély lakótornya).

Török-híd Az Alsó-Tápióba ömlő Gombai-patakon átívelő boltíves Török-híd, amelyen a Szolnok-Pest közötti ún. Só-út haladt át. Az 1700-as évek végén, az erdélyi sóbányákból a sót a Tiszán Szolnokig hajókon szállították, majd onnan szekerekre rakva, a só-úton Budán át egészen Kassáig szállították. A XVI. században a török hódításakor itt még egy fahíd állt, ami a forgalom növekedésével a sóval megrakott szekerek súlyát már nem bírta el, s ekkor felváltotta a ma is látható kőhíd.

Növény- és állatvilág A tápiósági Nagyréten és környékének sztyeppesedő rétjein tenyészik a fátyolos nőszirom. Megtalálható továbbá a fokozottan védett pókbangó és az őszi kikerics. A kétéltű fauna igen gazdag. A madarak közül fészkel a területen a fokozottan védett nagy póling és a haris. A löszgyepeket kedvelik az ürgék, amik viszont a ragadozó madarak kedvenc táplálékai. Magán a Nagyréten tavasszal kosborfélék, héricsek, boglárkák; nyár végén az ördögharaptafű, vérfű, buglyos szegfű; ősszel pedig a kikericsek és a szürke aszat virágoznak.

RENDEZVÉNYEK

Minden évben falunap augusztus 20-án sokféle kulturális, zenés és sportprogrammal szolgál a település és a környék lakóinak.

Amatőr Fogathajtó Baráti Találkozó Rendezvényünk családbarát, ahol kicsik és nagyok egyaránt jól érezhetik magukat. Sok-sok, a lovas-sport iránt elkötelezett civil ember, saját maga, családja, gyermeke, barátai örömére szervezete meg a versengésnek sem utolsó programot. Van itt, kérem, minden: íjászat, lovaglás, galambászat, hinta, ugrálóvár, quad, malacfogás, kakaskergetés.

Szüreti bál A szeptember végétől novemberig tartó időszak legfontosabb gazdasági, s egyben társadalmi eseménye a szüret. A parasztgazdaságokban, a szőlőkben végzett más társadalmi munkákkal szemben ez társas cselekmény volt, ezért is kapcsolódott hozzá a nap végén ünneplés, táncos mulatság. Még ma is olyan eseménynek számít, amelyen rokonok, barátok, családtagok összejönnek, s a közös munka mellett szórakoznak. Hangzik a nóta, dalok, öröm és vígasság. van mindenűtt.

Búcsú körmenet: Tápióság védőszentje Szent Mihály. Az ő tiszteletére minden évben szeptember 29.-e utáni első vasárnap Búcsút tartanak. Ennek a napnak reggelén Szent misét tartanak, melynek végén körmenet van.